Vrindavanban jártam...

Ma is különleges nap van. A reggeli program és a lecke után reggeli következett, majd ezután felkészültünk az egész napos programra, ma ugyanis Mana-sarovarahoz látogatunk. Mi megint bepakoltuk az egész napos útra Gurudévnek az ételét, aztán 9 óra 30 perc körül inultunk gyalog először a Jamuna partjára. Itt megvártuk a menetrendszerinti hajót (értsd, amint átér a hajó, egyből felszáll rá mindenki, és már indul is a hajó), majd átmentünk a túlpartra. Innen gyalog indultunk tovább. Azt mondták, hogy gyalog csak kb. egy óra lesz, de mi sokkal többet gyalogoltunk. El is tévedtünk, konkrétan elhagytuk azt a lejárót, ahol le kellett volna térnünk az útról. Itt fogtunk egy riksát, és úgy mentünk tovább. 11 óra 30 perc körül meg is érkeztünk Mana-sarovarahoz.

Ma a reggeli program után szinte mindenki elment Gurudévvel, mert ma egy különleges bhakta érkezik. Ő Hari Caran prabhu, akit tiszta bhaktaként tisztelnek. 1930-ban született és 1946-ban került a bhaktákhoz. Az avatását Sríla Prabhupád kalkuttai lakásán kapta Sríla Sridhár Maharádzstól.

Ma reggel mangala arti után a szokásos előkészítés jött, majd lecke. Sajnos kicsit nehéz követni a leckét, mert spanyolul tartja Gurudév, és nincs igazán jó fordító. Aki volt, ő tegnap elment. Nincs más lehetőség, meg kell tanulnom spanyolul. :-)
A mai leckén Gurudév arról beszélt, hogy mennyire fontos fogadalmat tennünk Kartik előtt, hogy Kartikkor megpróbáljuk kontrollálni az érzékeinket, nem veszekszünk másokkal, nem kritizálunk másokat, dzsapázunk amennyit csak lehet, megpróbálunk tisztulni, segítőkészek leszünk, hasznosak leszünk a többiek számára stb.

Elég későn sikerült tegnap lefeküdnöm, és kevest is pihentem, ezért reggel nehezen ment a felkelés. Előkészítettem a terepet a leckéhez, majd a lecke következett. Ma van Sridhár Maharádzs megjelenési napja, főleg róla beszélt Gurudév. Elmesélt sok szép történetet, milyen is volt ő. Ma böjt is volt, nem volt reggeli, így azt nem kellett előkészítenem. Lecke után pedig a két nappal azelőtt összegyűjtött Giri-rádzsokat osztotta szét Gurudév különböző grihaszták és asramok között.

Ma 10 óráig aludtam, mert hajnali 3-kor kerültem ágyba a Góvardan-parikrám után. Kicsit még fáj a torkom, a lábam be van dagadva, de amúgy jobban vagyok, lázam már nincs. Felkeltem, elkészültem, majd lementem a konyhába megnézni, kell-e segíteni Gurudév ebédjének az elkészítésében. Mire odaértem, a matadzsi már készen volt, és mint mondta, pár perc múlva indul is, ha van kedvem, segíthetek. Nosza, gyorsan visszamentem a cuccaimért, majd vissza a konyhába. Felkaptam a szatyrot, majd riksára pattantunk. Ma Gurudév az Imlitála templomba ment, ott volt ma Pisima matadzsi búcsúztatása, beszédekkel, jagjával és praszáddal. Gurudév is ott volt, meg a bhakták is.

A mai nap leírása elég hosszú lesz, mivel a a nap is hosszúra sikeredett. Ma van ugyanis a Góvardan-parikrám, már a reggeli lecke után indulunk is, és csak hajnali 2 óra körül fogunk visszaérni. Szóval, kezdjük az elején! Ma nem mentem mangala artira, mert össze kellett készítenünk Gurudévnek az egész napos élelmét. Másfél óráig tartott, mire mindent összepakoltunk, főleg gyümölcsöt tettünk el. Ezután gyorsan előkészítettem a leckéhez a terepet, majd a lecke után elpakoltuk az elemózsiát. Ezután már indultunk is a nagy vándorútra.

Ma a reggeli program után Gurudév tartott egy rövid leckét, majd elkezdtek készülődni a reggeli dzsapa-sétához. Megpróbáltam megint mindent gyorsan előkészíteni a leckéhez, hátha sikerül nekem is elmennem a többiekkel. Szerencsére sikerült, így én is velük tarthattam. Gurudév minden reggel kimegy a Jamunához a bhaktákkal, és útközben illetve a parton összeszedik a szemetet (főleg műanyagot). Én a reggeli szolgálatom miatt sajnos csak ritkán jutok el ide. Ez a kis dzsapaséta-takarítás nagyon inspiráló volt, jó hogy eljuthattam ide megint. Nagyjából egy órásak a séták.

A reggeli lecke nagyon inspiráló volt! És végre megint angolul. Eddig ugyanis sokszor csak spanyolul tartotta a leckéket Gurudév, hiszen idén olyan kevés spanyolul nem beszélő bhakta jött ide, hogy inkább spanyolul tartja a leckéket. A mai leckén megemlítette, hogy Brazíliában is van egy farm, ahol Puri Maharádzs lakik. Ez a farm a dzsungelben található, tizenöt vízesés veszi körbe, és távol van mindentől. Mesés hely lehet.

A reggeli program után gyorsan elő szerettem volna készíteni a leckéhez a terepet, mert csak így tudok részt venni a reggeli dzsapasétán, ha nagyon gyorsan előkészítek mindent. De sajnos a gyomrom megint közbeszólt, így inkább úgy döntöttem, hogy pihenéssel töltöm a hátralévő időt. És a Wc-n. Huszonkilencedikén Góvardan-parikrám lesz, remélem addigra helyrejövök.

Ma megint jobban vagyok, úgy néz ki, csak egy napig tartanak ezek a kényszerpihenők. Most igyekszem az evéssel is óvatos lenni, reggelire csak gyümölcsöt ettem. Amúgy elmondták többen is, hogy nekik két hétig tartott folyamatosan a hasmenés, úgyhogy én szerencsés vagyok ha csak egy-egy napokra dőlök ki. A mai délelőtti program rövid látogatás lett volna két közeli nagy templomban, a Ranganáth-ban és a Lala Babu-ban.

Nos, mint tegnap már leírtam, éreztem hogy valami nincs rendben. Egy héttel az első hasmenéses nap után itt a folytatás. Nehezen tudtam felkelni, gyenge voltam, és egész nap a WC-t látogattam. Kis lázam is volt.  Antibiotikumot nem fogok megint bevenni, mert akkor vagy három napig használhatatlan leszek. Megpróbálok majd este elmenni az ájurvédikus dokihoz, talán ő tud majd segíteni.

Sajnos a mai nap kihagytam egy jó programot, ugyanis ma hajón mentek el a többiek Mathurába, ottp iknikeztek, meglátogattak több helyet (pl. Krisna születési helyét), majd este jöttek csak vissza. Este még mindig nem javult az állapotom, ezért elmentem a dokihoz. Ő azt mondta, ahogy sejtettem, hogy még mindig ugyanaz a vírus okozza a problémát, de a szervezetemnek még nem sikerült leküzdenie. Adott egy gyógynövénykeveréket, amit ott helyben tört porrá, ezt kell majd szednem pár napig. Remélem ez most segíteni fog, mert már elég rossz ez az állapot, hogy egész nap alszok és WC-re járok. A mai nap sajnso ennyi volt, semmi különleges dologról nem tudok beszámolni.

Ma reggel is előkészítettem a terepet a leckéhez, majd reggeli után kimentünk a Jamuna partjára összeszedni a szemetet. A mai program egy maha-takarítás volt, egy egész hosszú partszakaszt megtisztítunk a műanyagtól. Az egyik legnagyobb probléma Vrindávanban, hogy az emberek szétdobálják a szemetet, főleg műanyagot, ami természetesen a vízbe is bekerül. De van egy másik probléma, nevezetesen, hogy tisztítatlanul vezetik a szennyvizet a Jamunába, ami majd visszakerül az ivóvízbe hozzájuk. Úgy látszik ilyeneken nem gondolkodnak. Delhinél is ez a probléma, tisztítatlan szennyvíz kerül a Jamunába, ott ráadásul tizenöt-millió ember él, ezt azt hiszem el tudjuk képzelni, mit jelenthet.

Ma van a Kartik első napja! Reggeli program után előkészítettem a terepet a leckéhez, ugyanis ezt a szolgálatot kaptam még az elején a templomvezetőtől. Vamszinak kell segítenem ebben, bár ahogy elnéztem, a nagyja rám hárul. Sebaj, legalább sok szolgálatot végezhetek. Az első nap még nem ment túl gördülékenyen, ki kellett találnom mit hova tegyek, és még lassan is ment az egész. Negyven percig tartott felvinni mindent és elrendezni. Gurudév nagyon szép leckét tartott, elmondta, hogy mit fogunk csinálni az elkövetkezendő hetekben. Beszélt arról is, hogy hogyan kell viselkednünk Vrindávanban, mit is jelent tulajdonképpen Vrindávan.

Nos, bepótolok pár videót, amit még nem volt időm feltölteni. Mostantól a bejegyzésekhez teszek videót is, már ahol készítettem felvételt. Változtattam az oldal struktúráján is, már csak rövid bevezetők lesznek a főoldalon, ha végig szeretnéd olvasni a teljes bejegyzést, akkro rá kell kattintanod a tovább gombra. Így a főoldal is gyorsabban töltődik be és több bejegyzés is elfér ott. Ezen kívül, ha lesz mág időm, megpróbálom feltenni a leckéket is, de azok nagyrészt csak angolul vannak meg, illetve van amelyik csak spanyolul sajnos. De majd igyekszem feltölteni őket.

Szóval a videók. Először jöjjön egy a legelsők közül. Ez azon a napon volt, amikor Haridzsán Maharádzzsal látogattunk meg több templomot. Itt volt egy templom, ahol egy hangszóró volt kitéve az udvarra, és ez a bhadzsan csalogatott mindenkit az utcáról befelé. Ők másik szampradájából valóak, de nagyon odaadóan élnek.

Ma elérkezett végre a nagy nap, Gurudév érkezik! Mangala arti, lecke majd reggeli. Reggeli után elkezdtünk készülődni, hogy méltón fogadjuk Gurudévet. Szépen, lassan kis csapatot formáltunk, majd kirtanozva elindultunk kifelé. Mindenki extázisban várta Gurudévet, Naraszimha Maharádzs pedig extázisban táncolt.  Nagyjából húsz perc múlva megérkezett Gurudév, ekkor még hangosabbak lettünk, no nem mintha addig csendben lettünk volna. Kevesen voltunk, de annál hangosabbak.

Ma is nehezen keltem fel, még érződik az antibiotikum hatása. Reggeli után elmentünk Dinesh-hez, akitől rendeltem a dhótikat, de sajnos még nincsen készen, majd később kell visszajönnöm érte. Naraszimha Maharádzs is eljött velem, mert neki is kellenek új dhótik, ezért ő is rendelt néhányat. Ezután elsétáltunk a Szabji piacra, mert nekem Tulaszit kell vinnem a berlini asramba. Sajnos Vrinda Kundzsban nincs olyan sok, és ami van, azt vagy a majmok lepisilik, vagy a kis mókusok megrágják. Itt viszont állítólag lehet kapni friss Tulaszit.

Na, ma már sokkal jobban vagyok! Három nap menny után három nap pokol következett. De ugye Gurudév érkezik, ilyenkor mindig tisztul az emebr előtte. Emlékszem, idén áprilisban elmentem Gurudévvel Lengyelországba, ott is végig meg voltam fázva. Amikor egy tiszta bhakta társaságában vagyunk, akkor az emebr automatikusan tisztul. Ma Ekadasi is van, és épp ezért, no meg mert gyógyulok, igencsak megjött az étvágyam.

A mai nap nagyon csendesen telt. Szinte semmit nem csináltam, csak aludtam... Reggelire ébredtem csak fel, nagyon erős fejfájással, majd reggeli után ebédig aludtam. Ez lassan kezd olyan lenni, mint néhány vicces bhakta szolgálata: „Az én szolgálatom a praszád elfogadása, majd várni a következő praszádra.” Ebédkor is éreztem, hogy nagyon gyenge vagyok és erős fejfájásom van még mindig.

Délutánra már jobban lettem, el is mentem sétálni, és dzsapáztam egy kicsit. Este elmentünk a szobatársammal az ájurvédikus doktorhoz. A szobatársam sokkal rosszabbul van mint én, neki fájnak az izmai az egész testén, lázas és nincs semmihez kedve. Nekem a doktor elmondta, hogy belső lázam van és még küszködik a szervezetem a vírussal, amit elkaptam. De mert már vettem be gyógyszert, ezért ő nem tud adni semmit, nem jó ilyenkor mást is bevenni. A gyengeség és a sok alvás valószínűleg az antibiotikumtól van. A mai nap ennyi volt, semmi érdekes nem történt.

Már jobban éreztem magam, de a gyomrom még nem volt az igazi. A gyógyszereket még holnapig szedem, aztán meglátjuk a továbbiakat. Reggeli után elbúcsúztam a magyar csapattól, akiket kicsit megkedveltem, aranyosak voltak. Haridzsán Maharádzs még október végén visszajön az egyik utassal, Mariannal, aki rendszeresen jár Nandafalvára, ő régi barátunk. Ő is itt fog majd maradni négy-öt napot a túra után.

Nos, a mai napot nagyon egyszerűen össze tudom foglalni: WC-ágy parikrám. Igen, pár nap után én is átestem a kötelező beavatáson, elég komoly hasmenésem és lázam volt, szinte egész nap az ágyat nyomtam. Ezen a napon körülbelül tízszer mentem az illemhelyre, folyamatos hasmenéssel. Elég sokat is aludtam, néha felébredtem, majd aludtam tovább. Estére nem javult az állapotom, de ekkor megérkezett Haridzsán Maharádzs. Ők a mai napon ellátogattak a Tádzs Mahalba és Agrában is körülnéztek. Maharádzs elvitt a közeli patikába, ahol kaptam lázcsillapítót, antibiotikumot, meg még valamit, amit nem tudtam meg azóta se hogy mi volt. Bevallom, nem rajongok a gyógyszerekért, ezért először nem is akartam elfogadni, de az állapotom meggyőzött, hogy nincs más választásom. Bárcsak ne tettem volna... 

Ma végre eljutottam mangala artira! Eddig túl fáradt voltam, az időátállás is gondokat okozott, no meg a 25 fok hőmérsékletkülönbség is. Az arti után dzsapáztam, majd reggeli után elindultunk Haridzsán Maharádzsal a felfedező körutunkra. Első utunk a Gopeshvar Mahadev templomba vezetett, amely Vrinda Kundzstól csak 2 percnyire található. Itt egy Síva Lingam található, amely őt képviseli, és ezt imádják múrtiként a templomban. Mi vettünk joghurtot, tejet, mézet, virágfüzért, füstölőt és mécsest. Felajánlottuk a füstölőt és a mécsest, megfürdettük a Lingamot tejjel, joghurttal, mézzel majd a virágfüzért is felajánlottuk és rátettük. Én igyekeztem imádkozni Sívához, hogy engedjen bebocsájtást Vrindávanba, illetve segítsen a lelki megvalósításban. Mint tudjuk, ő Vrindávan kapujának ötzője és ő őrzi Ráda, Krisna és a gópik táncát is, így ha szeretnénk lelki látásmódot, tőle kell először engedélyt kérnünk. Remélem meghallgatta az imámat.

Azért nem írtam az elmúlt 2 napban bejegyzést, mert szerettem volna a képeket feltölteni. Jelentem sikerült, akit érdekel, itt meg tudja nézni az összeset: képek Vrindávanból.

A reggel nehezen indult, még mindig nem sikerült átállnom, ezért sajnos mangala artira sem sikerült eljutnom. Cserébe viszont reggel nagyon jól elbeszélgettem a szobatársammal, így legalább megismertük egymást kicsit. Reggeli után tudtam meg, hogy Haridzsán Maharádzs már megérkezett a csoportjával, de lepihentek, mert sokat utaztak. Még korábban felajánlotta, hogy csatlakozzak a csoportjához, mert érdekes helyeket fognak meglátogatni. Mi reggeli után elmentünk a helyi internetszolgáltatóhoz, hogy megkérjük, végre szerelje be azt a modemet, amit már nyolc napja megígért. A férfi nagyon flegma volt és nem is akart nagyon foglalkozni a problémánkkal. Végül megígérte, hogy holnap elintézi a dolgot. A látvány amúgy nem volt semmi, nem csak a férfi, hanem a technológia is a hatvanas éveket idézte, a kábelek meg a többi elektronika pontosan úgy nézett ki. Aztán felbukkant Haridzsán Maharádzs is, jó volt újra látni őt. Természetesen a szokásos humoros hangulatában fogadott, egyből jókedvem lett, pedig addig sem voltam túl szomorú.

Még csak reggel hat óra múlt, de a szmog már igencsak érezhető volt. Kicsit szürke is volt a távolban a levegő. Aki szerint Budapest büdös, az jöjjön el ide, és megtapasztalhatja, mi az a büdös. :-)

Elindultunk Vrindávanba végre! Megpróbáltam pihenni, de nehéz volt, mert végig dudáltak az autósok, és a sofőr is érdekesen vezetett, olyan indiai módra. Érdekes látványt nyújtott ez a nagy kavalkád, ami az „autópálya” mellett tekergett. Volt ott minden, gyalogos, kerékpáros, riksás, ökrök, motorosok, szóval minden megtalálható volt. A sofőrök vezetési stílusa se volt semmi, rendszerint beálltak a felezővonal közepére, így a háromsávos útból csináltak kétsávosat. Folyamatosan dudáltak, és centikkel mentek el egymás mellett. Ilyen szempontból nagyon profik, az utolsó centiméterig kihasználják a rendelkezésre álló helyet.

Elérkezett végre a nagy nap! Már nincs más hátra, csak felszállni az Indiába tartó repülőre, és már ott is vagyok Rádha és Krisna kedvteléseinek helyszínén. Már nagyon vártam ezt a napot, hetek óta vágtam a centit, de az idő nagyon lassan telt. Igazából már évek óta vágytam arra, hogy eljussak Indiába, és most annyira szerencsés voltam, hogy sikerült Krisna, Guru és a bhakták kegyéből. Nagy köszönet Govinda Kumárnak, a templom-elnökünknek, aki megvette a jegyemet és segített mindenben.

Tulajdonképpen nagyon sok jót és még több rosszat hallottam Indiáról eddig, ám most eljött az idő, hogy saját kézből tapasztaljam meg, mi is a valóság. Reggel 9 óra 30 perckor indultunk az asramból, és 10 óra 30 perc körül már a reptéren voltunk. Becsekkoltam, elbúcsúztam Govinda Kumártól, majd átestem a biztonsági ellenőrzésen. A gép 12 óra 15 perckor szállt fel, körülbelül 2 óra múlva Helsinkiben szálltam át pár óra várakozás után a Delhibe tartó járatra. Ez volt az eddigi leghosszabb repülőutam, de szerencsére jól bírtam. Igazából nem sokszor repültem előtte, csak kétszer.

Nos, üdvözlök mindenkit ezen a blogfélén. Megpróbálom leírni, mi minden történt velem az elmúlt 1 hónapban, amíg Indiában tartózkodtam.

Remek élmény volt, igyekeztem sok fotót készíteni, de sajnos a kamera nem alkalmas esti képek készítésre, és lusta is voltam sokszor, ezért a tervezettnél kevesebb képet készítettem. Ide fel fogok tenni párat, de csak illusztrálásként, az összes képet majd megtaláljátok itt: képek. Folyamatosan töltöm majd fel a képeket, érdemes visszanézni oda is időnként. Még sok képet kell kiválogatnom. Lesznek videók is, de majd csak ha a blog végére értem.

Nem is húzom az időt, belecsapok a billentyűzetbe, és a legvégén leírom majd, mi az érzésem erről a csodálatos „kirándulásról”.