Vrindavanban jártam...

Idén először eljutottam Vrindávanba, amiről csak a legmagasabb szinten lehet beszélni. Igyekszem leírni mindazt amit ott tapasztaltam, bár ez szinte lehetetlen, de valamennyire talán majd sikerül.
Egyébként nagyon szerencsés vagyok, hogy el tudtam menni most Kartik idejére Vrindávanba, sokan sajnos nem tudtak ott lenni. De valamiért ekkora kegyben részesültem, és talán pont ezért megpróbálok élni a lehetőséggel, és minél többet kamatoztatni az ott átéltekből.

Gurudév kí dzsáj!
Sríla Prabhupád kí dzsáj!
Vrindávan Dhám kí dzsáj!

Friss topikok

  • prema mandal das: Igazad van, nem is ezért írtam bele, hanem csak érzékeltetni akartam, hogy mekkora is a repülőterü... (2010.11.20. 07:42) 2010. október 12. Utazás

2010. október 26. Kellemes délutáni séta

2010.12.01. 22:54 - prema mandal das

A reggeli program után gyorsan elő szerettem volna készíteni a leckéhez a terepet, mert csak így tudok részt venni a reggeli dzsapasétán, ha nagyon gyorsan előkészítek mindent. De sajnos a gyomrom megint közbeszólt, így inkább úgy döntöttem, hogy pihenéssel töltöm a hátralévő időt. És a Wc-n. Huszonkilencedikén Góvardan-parikrám lesz, remélem addigra helyrejövök.

Reggeli után elmentünk a közeli Ranganáth templomba. Ezt a templomot 1851-ben építtette Srí Laksmicsanda Szeth 4,5 millió rúpiából. Elképesztően nagy ez a templom, és nagyon szép, csak mivel nincs ácsárja, aki felügyelné a templomot, ez is egy halott hely. Pár évvel ezelőttig nyugati bhakták be sem tehették a lábukat ide, de Gurudév kitartó munkájának köszönhetően ma már látogathatjuk ezt a templomot is. Itt bhadzsanoztunk egy fél órát, füstölőt ajánlottunk fel, majd körbejártuk a templomot, végül visszamentünk Vrinda Kundzsba.

 

 

 

 

Délután elkísértem Visnu prabhut a piacra, ahol zöldségeket kellett vennie. Úközben találkoztam Pranésvar prabhuval (Vrinda Kundzs vezetője), aki kérdezte, hogy nem láttuk-e Gurudévet, mert ő most itt van valahol, és kegyszobrokat vásárol a bhaktákkal. Mi nem láttuk őket, így mentünk tovább a piac felé, már majdnem ott voltunk, és ekkor megpillantottuk őket. Visnu prabhunak be kellett vásárolnia, így ő nem tudott jönni, de én becsatlakoztam a csapathoz. Több bolthoz is elnéztünk, csodaszép kegyszobrokat láttunk, Gurudév vett is egy Gour-Nitáit Kolumbiába. Közben betértünk több templomba is, sajnos nem írtam fel a nevüket, mert gyorsan mentünk, és sok helyre tértünk be. Útközben megfigyeltem, hogy Gurudévnek mennyi barátja van. Sok ismerőssel találkozik mindig az utcán, és sok indiai Dandaváttal köszönti őt, mert látják, különleges személy. Az utolsó templomnál megálltunk, és bementünk egy jó ismerőséhez, akivel sokat beszélgetett. Itt a csapat nagy része visszament, de én maradtam, szerettem volna egy kicsit Gurudévvel lenni. Amíg ők beszélgettek, én igyekeztem kihasználni a helyzetet, és dzsapáztam. Miután végeztek, még mindig betértünk pár templomba, majd visszamentünk Vrinda Kundzsba. Ennyi volt a mai nap, a délelőtt elég laza volt, de a délutáni séta estébe nyúlt, így a nap végére én is kinyúltam. :-)

A bejegyzés trackback címe:

https://vrindavan.blog.hu/api/trackback/id/tr302487299

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása